Titularizare

2023

CONCURSUL NAŢIONAL DE OCUPARE A POSTURILOR DIDACTICE/CATEDRELOR VACANTE/REZERVATE 
DIN ÎNVĂŢĂMÂNTUL PREUNIVERSITAR 
12 iulie 2023 
Probă scrisă 
LIMBA ȘI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ 
Varianta 3 
• Toate subiectele sunt obligatorii. Se acordă zece puncte din oficiu. 
• Timpul de lucru efectiv este de patru ore. 
 
Subiectul I 
 
A vers értelmezése: Csak a Mari maradt - Petri György 
Petri György "Csak a Mari maradt" című költeménye a hagyományos lírai műfaj 
átminősülésének kiváló példája. A költemény elején már észrevehető, hogy a lírai én egy 
sajátos hangvétellel és humorral szól a szeretett nőről, Mariról. A vers szövege felszabadultan 
játszik a hagyományos lírai elemekkel, és több eszközt alkalmaz a műfaj átformálására. 
A hagyományos lírai műfaj átminősülésének egyik eszköze a költő szubjektivitásának és 
egyediségének hangsúlyozása. Petri György lírai énje különleges módon beszél szerelméről, 
Mari-ról. A szokásos lírai költészeti stílussal szemben a költő groteszk, humoros képekkel 
festi le a szerelmi érzéseit, például Mari ábrázolásával, mint "pimasz harkályt" vagy "rázós 
verébet." A lírai műfaj hagyományosan az érzelmek mélyebb és komolyabb kifejezésére 
szolgál, ám Petri éppen az ellenkezőjét teszi: szubjektivitásával és humorával fokozza az 
érzelmek intenzitását. 
A költő ebben a műben a másik jellemző eszköze a párbeszéd és a hétköznapi nyelvhasználat 
beemelése a versbe. A lírai én szinte párbeszédet folytat a szeretett nővel, aki egyfajta 
szentimentális ideálok helyett egyedi, hétköznapi szóhasználattal van jelen a versben. Ez a 
párbeszéd elem a költeményt közelíti a mindennapi kommunikációhoz, amely szintén 
szokatlan a hagyományos lírai műfajban. 
A vershelyzetet tekintve, a lírai én megosztja gondolatait és érzéseit a szerelemről és Mari 
iránti szenvedélyéről. A költő sajátos módon próbálja kifejezni érzéseit, elrugaszkodva a 
hagyományos lírai kliséktől, és ezzel egyfajta modern, önreflexív attitűdöt teremt. A vers 
továbbá egyfajta konfliktust is feltár a lírai én és a szerelem objektuma, Mari között, hiszen 
Mari-t sokszor nem a hagyományos szépségével, hanem a sajátos egyediségével és 
furcsaságával azonosítja. 
A vers képi világa meglehetősen szokatlan és jellegzetes. A költő a madarak és a természet 
metaforáival dolgozik Mari leírásában, ami szintén eltér a hagyományos lírai elemektől. Az 
állatokhoz való hasonlatok, mint a "madárcsapat" vagy "harkály," színessé teszik a képi 
világot, és a költő egyedi szemszögéből világítanak rá a szeretett nő szokatlan, de egyedi 
szépségére. A képek groteszk jellege fokozza a humoros hangulatot, és egyedülállóvá teszi a 
költemény vizuális aspektusát. 
Az intertextualitásnak is kiemelt szerepe van a jelentésképzésben. A vers számos kulturális 
utalást tartalmaz, például a "Othelló-szerű férj" vagy a "gótikus kastély" és "rokokó estély," 
amelyek más művekre vagy műfajokra utalnak. Ezek az intertextuális elemek gazdagítják a

vers jelentését és kapcsolatba hozzák Petri művészetét a korábbi és kortárs irodalmi 
hagyományokkal. 
Végül, a költemény értelmezése során az egyes részletek szövegkohéziójának és a logikus 
gondolatmenetnek is kiemelt szerepet kell kapnia. A lírai én sajátos narratívájának összefüggő 
és logikus felépítése segíti a hallgatót vagy olvasót a költő szándékainak megértésében és a 
vers egészének befogadásában. 
Ezen elemzés alapján a vers nem csak egy egyszerű lírai kifejezés, hanem egy olyan mű, 
amely kreatívan játszik a hagyományos lírai műfaj elemeivel, és egyedi, modern hangvételét 
és intertextuális gazdagságát ötvözi, miközben egy különleges szerelmi történetet mond el. 
 
Subiectul II 
 
1. Ok-okozati összefüggés: 
Az ok-okozati összefüggés jelölésének különböző nyelvi eszközei a magyar nyelvben: 
 Elvárást és valóságformáló hatást kifejező szavak: A szövegben található 
kifejezések, mint "elvárások," "valóságformáló hatás," "jóslat," mind az ok-okozati 
összefüggést erősítik. Példa: "Tehát ha valaki torzítva ismeri meg a valóságot, az 
alapján fogalmaz meg bizonyos elvárásokat." 
 Szituációt és hatást kifejező igék: Az igei kifejezések, mint "közvetített," "kiváltott," 
"kitüntető," az ok-okozati kapcsolatot erősítik. Példa: "A Pygmalion-effektus 
kulcseleme tehát nem csupán az elvárásokban van jelen, hanem az elvárások által 
kiváltott közvetítési módban." 
 Pozitív és negatív következmények kifejezése: A szövegben a "pozitív változás" és 
"negatív hatás" kifejezések jelzik az ok-okozati kapcsolat irányát. Példa: "Mint sok 
más jelenségnek, a Pygmalion-effektusnak is van pozitív és negatív következménye." 
2. Fókusz szerepű kifejezés: 
Az állítmányok igekötős igéinek fókusz szerepű kifejezése: 
 "elkönyvelt" - Az edzője, Károlyi Béla motiválta, mégpedig azzal a hozzáállásával, 
hogy abszolút hitt a lány sikerében. „You can do it!“ – mondta a lánynak teljes 
meggyőződéssel, aki ezután, edzője szavain felbátorodva, szakadt bokaszalaggal 
tökéleteset ugrott. 
3. Birtokos szerkezetek: 
A birtokos szerkezetek és a birtokoltak azonosítása: 
 "Kerri Strugnak" - Birtokos: Kerri Strug; Birtok: első ugrása 
 "Kerri Strugot" - Birtokos: Kerri Strug; Birtok: sérült 
4. Alanyi, tárgyi és határozói szerepű főnévi csoportok:

Az alanyi, tárgyi és határozói szerepű főnévi csoportok azonosítása az alábbi mondatban: 
 Alanyi főnévi csoport: "Az Ovidius tollából származó történet" 
 Tárgyi főnévi csoport: "egy csodálatos nőalakot" 
 Határozói főnévi csoport: "Kypros királya" (birtokhatározó) 
5. Azonos alakú végződések szerepének azonosítása: 
Az azonos alakú végződések szerepének azonosítása a két szópárban: 
 a. -et: Az állítmányokat (érezkeltet, történet, őket) jelöli. 
 b. -i: Az állítmányokat (jelöli, londoni, elvárásai) és a mellékneveket (tökéletesi, 
egyedii) jelöli. 
 
Subiectul III 
 
Objektív értékelés lehetőségei és kihívásai az esszé típusú itemek szummatív 
értékelésében 
Az esszé típusú itemek olyan mérőeszközök, amelyek széles skálán teszik lehetővé a diákok 
kreativitásának és gondolkodási képességeinek megmutatását. Azonban a szummatív 
értékelés során alkalmazva számos kihívással is szembesülhetünk. 
Az esszé típusú itemek meghatározása során fontos megemlíteni, hogy ezek olyan írásbeli 
feladatok, amelyekben a diákoknak a saját véleményüket, gondolataikat kell kifejteniük egy 
adott témában. Ezek az írások gyakran nyitottak, és lehetőséget adnak a szubjektív 
megközelítésre. 
A szummatív értékelésben való alkalmazásuk előnyei közé tartozik a diákok széleskörű 
gondolkodási képességeinek és íráskészségének értékelése. Az esszék lehetőséget teremtenek 
a kreativitás kibontakoztatására, a véleményalkotásra és az érvelésre. Emellett segítenek a 
diákoknak fejleszteni az érvelési és prezentációs készségeiket. 
Azonban számos kihívás is felmerülhet az esszék értékelése során. Az objektivitás hiánya 
miatt az értékelés szubjektív lehet, és a tanár egyéni ízlése, preferenciái is befolyásolhatják az 
eredményeket. Ezenkívül az esszék hosszú időt vehetnek igénybe az értékelés során, 
különösen nagyobb diákpopuláció esetén. 
Például, egy lírai művekkel kapcsolatos esszé értékelésében a tanár könnyen megítélheti, 
hogy a diák mennyire érti meg a lírai műfajokat, és mennyire képes alkalmazni a tanult 
fogalmakat és tudást. Az esszék segíthetnek az intertextuális viszonyok felismerésében és 
értelmezésében, amelyek a tanterv részét képezik. 
Szövegértést mérő feladatlap: 
Mérőeszköz típusa: Írásbeli esszé 
Osztály: IX. osztály

1. Kérdés: Magyarázza el, mi a líra és milyen jellemzői vannak a lírai műfajoknak! (5 
pont) 
2. Kérdés: Azonosítsa és magyarázza el a lírai én fogalmát, és mutasson be egy példát a 
lírai én megjelenésére egy dalban vagy himnuszban! (4 pont) 
3. Kérdés: Válasszon ki egy lírai műfajt (dal, epigramma, himnusz, óda) és írja le, mi 
teszi azt a műfajt líraivá! (6 pont) 
4. Kérdés: Válasszon egy dal szövegét, és azonosítsa benne a vershelyzetet és 
beszédhelyzetet! (3 pont) 
5. Kérdés: Mutasson be egy példát a lírai művek intertextuális viszonyainak 
felismerésére és értelmezésére! (7 pont) 
Javítókulcs és feladatleírás: 
1. Képességszintek: Megérti a líra fogalmát, képes leírni a lírai műfajok jellemzőit. 
2. Gondolkodási műveletek: Érvelés, elemzés, példák felhasználása a tanult 
fogalmakhoz. 
3. Itemtípusok: A feladatok tartalmaznak magyarázatot, azonosítást, elemzést és 
alkalmazást.